Olvasom egyik gazdas�gi napilapunk c�moldal�n, hogy a budapesti t�zsd�n 3-4 %-os es�st hozna a Fidesz gy�zelme. A politika term�szetesen els�sorban nem a t�ke- �s p�nzpiacok kedvez� �t�let�nek megszerz�s�r�l sz�l. Igen nagy baj volna, ha egy korm�nynak az lenne a f� szempontja, hogy a l�p�seihez mit sz�lnak a bankok, a hitelez�k, vagy a r�szv�nytulajdonosok. De igen nagy baj lenne akkor is, ha b�rki azt hinn�, lehet tart�san olyan politik�t csin�lni, amely nincsen tekintettel a befektet�sek, a beruh�z�sok szempontjaira.

A mi gondjainkat, bajainkat az elm�lt �vekben nem kis r�szben az okozta, hogy nem tal�ltuk meg a helyes ar�nyt a munka �s a t�ke, a fogyaszt�s �s a beruh�z�s, a r�vid �s a hosszabb t�v� szempontok k�z�tt. �s nem tudtunk ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy a r�vid t�v� megold�sokra, a r�vid t�v� el�ny�kre �p�ts�k a politik�nk elfogadhat�n�l nagyobb h�nyad�t. Mindenesetre most �ppen azok, akiknek a v�lem�ny�re a Fidesz az elm�lt hetekben, h�napokban a kritik�j�t �p�tette, hogy tudniillik mit sz�lnak mindahhoz ami Magyarorsz�gon t�rt�nik, az elemz�k, befektet�k, bankok, nos, most �ppen ezek mondj�k azt, ha a Fidesz gy�zne, akkor a befektet�k hangulat�t, a j�v�re vonatkoz� v�rakoz�sait jelz� indexek cs�kkenn�nek. Nyilv�n ez nem zavarja ellenfeleinket.

Mint ahogy r�vid t�von egyetlen egy ellentmond�s sem zavarta �ket, egyszerre k�vetelnek radik�lisabb �s nagyobb kiad�scs�kken�st, de k�vetelnek ugyanakkor t�bb p�nzt az eg�szs�g�gynek, az iskol�knak, a nyugd�jasoknak. Kritik�val illetik, ha a korm�ny le k�v�nja �p�teni a b�rokr�ci�t, de ezzel szinte egy id�ben sajt�t�j�koztat� tartanak, hogy soha ennyi ember nem dolgozott a korm�nyban. Nem zavarja a legnagyobb ellenz�ki p�rtot, ha v�ls�got ki�lt a n�vekv� �llamad�ss�g miatt, majd pedig elutas�t� kritik�val fogadja a kiad�sokat cs�kkent� k�lts�gvet�si kiigaz�t�st. Mindent �s mindennek az ellenkez�j�t is k�pviseli a legnagyobb ellenz�ki p�rt, k�ptelen eld�nteni, hogy mi is a gazdas�gpolitik�ja.

Azt �ll�tj�k ugyan, hogy van, van alternat�v konvergencia program, amelyr�l egy dolgot tudunk, hogy cs�kkenten�k az ad�kat, de h�t ez eddig nem program, ez �tletel�s, Az sem program, hogy majd �sszeh�vunk egy kerekasztalt, �s besz�lget�nk r�la. H�t most meg tudom mondani, hogy �ltal�ban mindenki ad�cs�kkent�st fog k�rni. Hetek �ta v�rjuk, hogy bemutass�k, hogy mi is lenne az �j Sz�chenyi tervben. Meg is �g�rt�k, szemembe mondt�k, hogy elk�ldik ezt a programot. H�t, ahogy m�s sem, �gy nem kaptuk meg mi sem, konkr�t sz�mokkal, elemz�ssel. Szemf�nyveszt�s zajlik itt. Szemf�nyveszt�s, bizony.

Mindenesetre mi k�t l�p�sen t�l vagyunk. A r�vid t�v� kiigaz�t�s programj�n �s egy hosszabb t�v� konvergencia programon – ez ut�bbit Br�sszel �s a piacok is kedvez�en fogadt�k. Nem eml�kszem r� hogy b�rki is eln�z�st k�rt volna azok k�z�l, akik 3-4 hete m�g azzal szaladt�k k�rbe a magyar m�di�t, hogy Br�sszel nem fogja elfogadni a programot. Tal�n m�g szurkoltak is neki. �rdekes m�don nem volt ilyen tart�zkod� akkor a legnagyobb ellenz�ki p�rt aleln�ke, amikor tegnap egy hamis�tv�nyra alapozott sajt�h�rre reag�lt gyorsan, hogy j�n majd a harmadik megszor�t� csomag.

Eg�szen elk�peszt�, hogy egy�bk�nt nagy tekint�ly� �js�gokhoz valaki egy bor�t�kban eljuttat k�t-h�rom oldalt, ez�rt az �js�gok els� oldalon k�zlik, mint hiteles h�rt a nyilv�nval� hazugs�got, m�g csak meg sem k�s�relve ellen�rizni, hogy vajon ezek hiteles forr�sb�l sz�rmaznak-e. A megjelen�st k�vet�en p�r �r�val a Fidesz eln�ke m�r ki is �ll k�gy�t �s b�k�t kiab�lva...

De h�t tegy�k a dolgunkat, korm�ny�l�s van ma. A s�r� napok ut�n �jra �n vittem Tam�st az iskol�ba. Anna k�zben edz�t�rban van, a nagyok meg teszik a dolgukat. Anita beilleszkedett a rendbe, mintha mindig itt tanult volna. Belakta a szob�j�t �s m�r minden olyan term�szetes, legal�bbis otthon. Az j�, hogy legal�bb otthon nyugalom van. Igazi, norm�lis, b�k�s �let. Sokat k�sz�nhetek ennek a h�tt�rnek. 

Tegnap t�bb �js�g�r� k�rte a st�bomat, hogy hozzuk nyilv�noss�gra a m�jusban Balaton�sz�d�n elmondott els� besz�demet. Mert k�t besz�d volt, val�ban, egy nyit� �s egy z�r� el�ad�s. Eddig csak a z�r� el�ad�st ismerhette meg az, aki akarta. Most nyilv�noss�gra hozzuk a nyit� besz�det. Az�rt, mert nincs benne semmi titkolnival�, az�rt, mert minden sor�t v�llalom. T�bb szempontb�l persze meghaladta m�r az id�, hiszen akkor m�g el�tte voltunk a korm�nyalak�t�snak. De ebb�l a besz�db�l is kiolvashat�, hogy hat�rozott �s felel�s reformpolitik�t k�n�ltam az MSZP frakci�j�nak is. Most is ehhez tartom magam. �me h�t az els� besz�d, �gy, ahogyan az nekem rendelkez�semre �ll:

„Sz�p j� napot k�v�nok, szervusztok.

El�sz�r is el kell mondjam, hogy rendk�v�l h�l�s vagyok nektek, hogy ar�nylag j�l viselitek a megpr�b�ltat�sokat. Na j�, h�t v�rjatok, ha m�gsem, akkor persze a k�sz�net az t�lz�. Pontosan tudom, hogy van egy-k�t nagyon neh�z mozzanata ennek a p�r h�tnek. Pontosan. Tudom, hogy az elh�z�d� t�rgyal�sok okozta sokfajta bizonytalans�g az h�t nem k�nny�ti a dolgotokat. Hogy mik�zben azt hallj�tok, hogy form�l�dik a korm�nyprogram, h�t ehhez k�pest aki megsz�lal, legyen frakci�vezet� vagy legyek �n, vagy b�rmelyik�nk, h�t el�g �ltal�noss�gokban besz�l�nk err�l az �gyr�l. K�zben id�nk�nt azt is l�tj�tok, hogy a koal�ci�s p�rt egyik-m�sik vezet�je mintha m�r nem tudn� t�rt�ztetni mag�t �s � meg elkezd besz�lni. Ezzel egy�tt is k�sz�n�m sz�pen, hogy viselitek. Ma megpr�b�lunk az�rt m�lyebbre menni.

Azt�n azt is l�tom, hogy olyan dolgokat pr�b�lok veletek elfogadtatni, ami h�t, ha vil�gosan besz�l�nk, akkor egy�nileg, egzisztenci�lisan nem t�l k�nny�. Kezdve att�l, hogy azt mondjuk, hogy �rj�tek be egy csipettel kevesebb j�vedelemmel �s k�lts�gt�r�t�ssel. Eg�szen od�ig, hogy a kisebb korm�ny, kisebb �llam, hat�konyabb igazgat�s, kevesebb �llamtitk�r �s j� �g tudja, minek az �g�ret�vel nem korm�nyra ker�l� koal�ci� h�t val�ban kevesebb olyanfajta lehet�s�get tud teremteni, mint amit kor�bban teremtett. V�gig kell menni ezeken majd egyes�vel. Term�szetesen. Pontosan tudom, hogy itt emberi sorsok, egzisztenci�k is vannak �s tudom, hogy persze az eg�sz nagy �gy lelkes�t mindannyiunkat, de ebben a nagy �gy szolg�lat�ban mindenki meg akarja tal�lni a maga el�re menetel�t.

J�v� h�tt�l kezdem el, kezdj�k el a szem�lyi egyeztet�seknek a legsz�lesebb k�r�t azokkal is, akik ma viselnek ilyenfajta szerepet a korm�nyban vagy a korm�ny k�rny�k�n, �s azokkal is, akik a j�v�ben fognak ilyeneket viselni. A kett�nek van k�z�s metszete. Nagyj�b�l ez k�t h�tig el fog tartani. Azt fogom keresni, hogy milyen m�don lehet min�l t�bbek sz�m�ra egy�ni, szem�lyes bekapcsol�d�sra t�bb lehet�s�get teremteni, ugyanakkor hogyan lehet megtartani mindazt, amit �g�rt�nk. Ennek el�rebocs�t�s�val azt hiszem, a J�isten sem ment meg benn�nket att�l, hogy h�tf�n d�lel�tt koal�ci�s meg�llapod�st k�ss�nk a Szabad Demokrat�k Sz�vets�g�vel. Ma est�re a korm�nyprogramban egy-k�t nem jelent�s, nem egy esetben csak fogalmaz�si vita maradt fenn. Ezt ma este, holnap meg fogjuk m�g oldani, �s a koal�ci� h�tf�n megk�thet�.

Mir�l sz�l a koal�ci� politikai �rtelemben? Nagyj�b�l arr�l, hogy a Magyar Szocialista P�rt vezet�s�vel, a rendszerv�lt�st k�vet� 16 �v tapasztalatait is feldolgozva kiigaz�tjuk k�zjogi �rtelemben a rendszerv�lt�s �r�ks�g�t, �s ebben a kiigaz�t�sban d�nt� helyen az �ll, hogy a kor�bbin�l intenz�vebben pr�b�ljuk meg �sszekapcsolni az egy�ni, k�z�ss�gi szabads�got az ahhoz tartoz� felel�ss�ggel. Egy igazi polg�rosod�si �s moderniz�ci�s program, ha �gy tetszik: berendezz�k a rendszerv�lt�s-alkotta kereteket. Ez viszont nyilv�nval�an egy sor v�ltoz�ssal, mi azt mondjuk, hogy egy �j reformkorszakkal j�r. Ezt akkor is meg kellene tenni, hogyha egy�bk�nt az �llamh�ztart�s egyens�lyi probl�m�i nem k�veteln�nek azonnali beavatkoz�st. Ez ett�l f�ggetlen. Nagyon, az els� kih�v�s az eg�sz koal�ci�nak, hogy meg�rtik �s elhiszik-e elegend�en sokan, hogy att�l, hogy az els� id�szaknak az egyik legmark�nsabb int�zked�ssorozata a k�lts�gvet�si kiigaz�t�s lesz, ett�l m�g a koal�ci� politik�ja nem a kiigaz�t�s politik�ja. A koal�ci� politik�ja sz�les �s �tfog� reformoknak a politik�ja, amir�l ma majd m�r besz�lni fogunk v�gre. �s ugyanakkor ebbe a politik�ba egy fontos elem, de m�g csak nem is domin�ns elem, hogy viszonylag gyorsan helyre�ll�tjuk az �llamh�ztart�s k�ls� �s bels� egyens�ly�t.

J� lenne, hogyha siker�lne megteremteni azt a k�z�s hitet is, hogy amir�l sz�l ez a politika, az val�ban egy �j reformkor, az egy�ni szabads�g �s a hozz� tartoz� felel�ss�g kiteljes�t�se, moderniz�ci� �s polg�rosod�s. Mindez egy baloldali programba �gyazva. Ehhez int�zked�sek sorozat�ra van sz�ks�g. Na, most ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, �s hogy hiteles legyen, mert hogy a reformok azok n�ha a status quo megv�ltoztat�s�t jelentik, ahhoz kell egy sor esetben, hogy amikor vissza fognak k�rdezni, �s nem kevesen, hanem sokan fognak visszak�rdezni, hogy �s ti mit csin�ltok? �s ti egy�bk�nt elv�llalj�tok-e a magatok�t politikusok? Akkor azt lehessen mondani, hogy igen. Mi voltunk a legels�k, a politik�n kezdt�k ezt a folyamatot. A saj�t magunk �let- �s munkak�r�lm�nyein szigor�tottunk legel�sz�r. Igen, nem lehet enn�l t�bbet m�r szigor�tani. Igen, p�ld�ul k�lts�gcs�kkent�ssel kezdt�nk. �s �gy kezdt�nk k�lts�gcs�kkent�ssel, hogy az r�nk is hat. Ez�rt szimbolikus hat�sa van annak, hogy mik�zben a k�zalkalmazotti, k�ztisztvisel�i vil�gban az �tlagj�vedelmek azok k�t-k�t �s f�l �vig nem nagyon fognak n�ni – nomin�lisan sem, nem re�l�rt�kben – ak�zben azt lehessen mondani, hogy mi, politikusok, akik �gy d�nt�tt�nk, mi enn�l m�g szigor�bbak voltunk magunkhoz, mi p�r sz�zal�kkal m�g cs�kkentett�k is a magunk�t. Term�szetesen ez a logika m�g�tte, nem az, hogy ez egy f�l napig h�r. Ugyan k�rem ut�na tudom, hogy �rdektelen �nmag�ban. Hanem az, hogy azt lehessen mondani majd mindenkinek, akinek a szem�be kell majd n�zni k�zalkalmazottak �s k�ztisztvisel�k t�zezreinek, hogy magunkon kezdt�k. Igen, kevesebb miniszt�riumot, kevesebb int�zm�nyt, kevesebb �llamtitk�rs�got csin�lunk. �s ha mi meg mert�k tenni �s meg tudtuk tenni, akkor van hozz� jogunk �s l�talapunk.

Amit csin�lunk, az, amit javaslunk csin�lni, annak a k�vetkez� nagy ter�letei vannak. Az els� ugye, amir�l azt mondjuk, hogy az �llamreform k�t nagy ter�lettel, sz�les �rtelemben vett igazgat�s �s politikai k�pviseleti rendszernek az �talak�t�s�val, m�sodsorban pedig a k�zszolg�ltat�sok, int�zm�nyi finansz�roz�si rendszernek az �talak�t�s�val. A k�zigazgat�ssal kapcsolatosan egy viszonylag sz�lesebb konzult�ci� legal�bb volt megyei k�zgy�l�svezet�kkel, egy p�r nagyv�rosi polg�rmesterrel. Ezek azok a ter�letek, amelyek k�tharmados d�nt�st ig�nyelnek. A f� ir�nyban lassan-lassan legal�bb a koal�ci�n bel�l meg�llapod�s lesz, nem �ll�tom, hogy minden ter�leten.

Melyek a f� k�rd�sek? Menj�nk gyorsan darabra. V�laszt�si �gyekben kisebb telep�l�si �nkorm�nyzati k�pvisel�test�letek, m�r �gy, hogy ez figyelembe vehet� legyen a mostani �szi �nkorm�nyzati v�laszt�sn�l. Ez k�tharmados t�rv�ny. �s feles t�rv�nyben pedig korl�tozottabb tiszteletd�j �s k�lts�gt�r�t�s. Ezzel egy id�ben kisebb parlament, ez 300 f� alatti parlamentet jelent. A mi �ll�spont szerint egyfordul�s v�laszt�ssal, 149 egy�ni �s 149 orsz�gos list�n megszerezhet� hellyel. Az SZDSZ nem pont ezt gondolja – musz�j hozz�tennem. Azt gondoljuk, hogy ehhez kapcsol�d�an a k�pvisel�k jog�ll�s�t szab�lyoz� t�rv�nyt m�dos�tani kell, kiterjedtebb gazdas�gi �sszef�rhetetlens�gi szab�lyokat meg�llap�tva, p�ld�ul 2010-t�l az egy�tt �l� csal�dtagra is kiterjesztve a gazdas�gi �sszef�rhetetlens�g bizonyos eseteit. P�ld�ul k�zalap�tv�nyokban, kht�kban viselt tiszts�g�rt az ellenszolg�ltat�s tilalm�nak, a tiszteletd�j fizet�s tilalm�nak a meg�llap�t�sa. �ltal�ban is t�reksz�nk arra, hogy mindazok a k�rd�sek, amelyekben ma ak�r lehet is lelkiismeret furdal�sunk, hogy milyen sz�les k�rben, milyen k�lts�gt�r�t�sek vannak, hogy a k�lts�gt�r�t�s akkor is j�r, amikor val�ban k�lts�g nem mer�l fel. Hogy azok, akik t�bbes tiszts�get viselnek, mert otthon k�pvisel�k, polg�rmesterek, k�zgy�l�si eln�k�k �s orsz�ggy�l�si k�pvisel�k, mind a k�t helyr�l kapnak k�l�nb�z� ell�t�sokat, helyenk�nt ugyanaz�rt a jogc�m�rt kapnak t�bbsz�r�s ell�t�st, hogy ezeket kezdj�k el a rendszerb�l kipucolni. Er�sebb legyen az az erk�lcsi talapzat, amin h�t az �rvel�s�nket megtehetj�k. Tudom, hogy ezek nem k�nny�ek. Egy percig nem gondolom, hogy ezek k�nny�ek, �s �rtem, hogy ebben nem egyszer� emberileg kompromisszumot k�tni.

Ami az igazgat�s m�sik r�sz�t illeti: van abban k�z�s sz�nd�k, hogy er�s�dj�n a kist�rs�gi integr�ci�. Hogy az �nk�ntes kist�rs�gi t�rsul�sokat v�ltsa fel a kist�rs�gi egy�ttm�k�d�snek az a szab�lyoz�sa, amelyben – kicsit most vagylagosan fogalmazok – vagy a t�rv�ny ereje k�nyszer�ti ki az egy�ttm�k�d�st, vagy – mi egy�bk�nt ink�bb ez ut�bbiban hisz�nk – a t�rsash�zi t�rv�ny szab�lyoz�s�hoz hasonl�an egy messze min�s�tett t�bbs�g elhat�rozhassa a kist�rs�gi m�k�d�st, �s a pici kisebbs�g ezt ne tudja megakad�lyozni. Azaz egyhang� d�nt�s helyett egy magas min�s�tett t�bbs�ggel a kist�rs�gi egy�ttm�k�d�s l�trehozhat� legyen. Itt nem a t�rv�nyhoz� hatalom k�nyszer�ti ki a kist�rs�gi egy�ttm�k�d�st, hanem a kist�rs�gbe tartoz� telep�l�sek t�lnyom� t�bbs�ge k�nyszer�ti ki. Az a sz�nd�k, hogy sokfajta technik�val azt a folyamatot t�mogassuk, amikor is a telep�l�seknek b�r megmarad az �nkorm�nyz�shoz val� joga, de ez nem felt�tlen�l j�r egy�tt �n�ll� hivatali m�k�d�s fenntart�s�val, �n�ll� int�zm�nyek fenntart�s�val, hanem k�z�s int�zm�nyeket �s k�z�s hivatalokat, k�z�s k�rjegyz�s�get tartanak fenn, a k�l�nb�z� hat�s�gi funkci�kat – l�sd �p�t�s�gyi hat�s�gi funkci�kat – integr�ltan l�tj�k el. Azaz az �nkorm�nyz�shoz, a telep�l�sek �nkorm�nyz�shoz val� jog�nak csorb�tatlanul hagy�sa, ugyanakkor az �nkorm�nyz�s m�g�tt l�v� igazgat�si �s k�zszolg�ltat�si funkci�k, �s hozz� tartoz� int�zm�nyek integr�l�sa.

Az a sz�nd�k, hogy ha lehets�ges, akkor id�n, 2006 �sz�n utolj�ra v�lasszunk megyei �nkorm�nyzatokat, �s 2009-t�l a megy�k egy�ttm�k�d�s�vel �s k�zponti �llami funkci�k dekoncentr�l�s�val �s decentraliz�ci�j�val j�jjenek l�tre a v�lasztott region�lis �nkorm�nyzatok. 2009-ben el�sz�r 3 �vre region�lis �nkorm�nyzatokat v�lasszunk. Az�rt h�rom �vre, mert akkor az 2009-t�l ’12-ig tart� id�szak. Telep�l�si �nkorm�nyzatokat v�lasszunk most 2006-ban hat �vre, �gy 2012-ben �rne �ssze a k�t dolog, �s v�gre �ppen f�lid�ben lenn�nek a helyi �nkorm�nyzati v�laszt�sok a parlamenti v�laszt�sokhoz k�pest. Ez persze felveti a regionalizmusnak az �gy�t. Mi azt javasoljuk, hogy b�r nem t�k�letes a mai region�lis feloszt�s, de maradjon az a region�lis rendszer, amelyet, amely statisztikai tervez�si egys�gk�nt l�trej�tt. Pest megye gy�r�r�gi�k�nt, �n�ll� r�gi�k�nt jelenjen meg, Budapest pedig egyik bizonyos szempontb�l �n�ll� telep�l�s term�szetesen, amelyre egy�bk�nt az �nkorm�nyzati t�rv�nyb�l kivett �s �talak�tott szab�lyokkal �n�ll� Budapest-t�rv�nyt is alkotn�nk. Fejleszt�si szempontb�l pedig r�gi�k�nt, �n�ll� r�gi�k�nt is viselkedik. Ma reggeli konzult�ci�k alapj�n ugyanakkor �gy l�tom, hogy ebben van m�g mit megbesz�lni Demszky G�borral. Tegnap m�g azt hitt�k, hogy rendben vagyunk, ma reggel nem biztos, hogy m�g mindig �gy l�tjuk.

Ami a korm�nyt illeti – hogyha m�r ebben a fert�lyban vagyok – egy plusz 11 miniszt�riumot hozn�nk l�tre. Az egy az a kancell�ria, a 11 pedig �gy �ll �ssze – ezt holnap k�v�nn�nk nyilv�nosan bejelenteni – hogy a k�t t�rca n�lk�li miniszteri poszt megsz�nik, illetve az informatika beolvad a gazdas�gi miniszt�riumba, a kult�ra az oktat�sba, a munka a szoci�lisba, ezzel �t�t vett�nk el a 17-b�l, �gy m�r megvan a 12. A mai Bel�gyminiszt�rium pedig �talakulva marad egy miniszt�rium, amely �nkorm�nyzati �s ter�letfejleszt�si miniszter, az igazs�g�gyh�z pedig hozz�tartozik a rendv�delem. �gy j�nne l�tre a 11 plusz egy. Hossz�-hossz� �s a bonyolults�g�hoz k�pest azt gondolom, hogy szerencs�sen nem a nyilv�noss�g el�tt zajl� vit�k v�g�n a Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge v�g�l – mint tudj�tok – a gazdas�gi, a k�rnyezetv�delmi �s az Eg�szs�g�gyi miniszt�riumot kapta. Tiszta miniszt�riumok j�nnek l�tre. A marad�k pedig a szocialista p�rt�. Ebben tal�n mondanom sem kell, hogy komoly vita volt az oktat�si �s m�vel�d�si miniszt�riumon, az utols� percig. �rdemi vita volt, hogy k�rnyezetv�delmi miniszt�rium vagy m�s miniszt�rium tartozzon-e hozz�juk. Messze nem volt olyan egy�rtelm� az Eg�szs�g�gyi Miniszt�riummal kapcsolatos �ll�spont sok vonatkoz�sban, mint ahogyan azt gondolni lehetett. V�g�l azt gondolom, hogy j� meg�llapod�st k�t�tt�nk. �n a meg�llapod�sok megk�t�s�ben, vagy megk�t�s�nek id�szak�ban folyamatosan Hiller Istv�nnal �s Lendvai Ildik�val konzult�ltam, hogy mit igen �s mit nem. Ez a meg�llapod�s megk�t�ttnek tekinthet�. �k tegnap este ugyancsak szavaz�ssal, sok m�s mindent is szavaz�ssal d�nt�ttek el. Szavaz�ssal kijel�lt�k, vagy megnevezt�k a miniszter-jel�lteket. Nekem egy�bk�nt van a jel�ltekr�l v�lem�nyem, de ezt sok tekintetben nem tartom perd�nt�nek. A m�s �gyekr�l foly� vit�k eredm�nyek�nt is nem k�v�nom tov�bb fesz�teni a h�rt. Tudj�tok, tal�n hallhatt�tok a h�rad�sokban, hogy K�ka J�nos, Pers�nyi Mikl�s �s Moln�r Lajos.

Ami a miniszt�rium, az eg�sz k�zponti igazgat�st illeti… Ami a k�zponti igazgat�st… Nekiindulok harmadszor is. Ami a k�zponti igazgat�st illeti, jelent�sen �talakul a miniszt�rium, jelent�sen �talakul a miniszt�riumok bels� vil�ga �s a korm�nyz�son, korm�nyzaton bel�l elfoglalt helye �s szerepe. L�nyeg�ben 150-160 �ves k�zjogi hagyom�nnyal pr�b�lunk meg szak�tani, �s megk�s�relj�k azt, hogy f�lv�ltjuk az �gazati ir�ny�t�st valami m�ssal. Ami a miniszt�riumok bels� vil�g�t illeti, kezdj�k onnan, hogy minden, ami a miniszt�riumok alapfunkci�j�nak ell�t�s�hoz sz�ks�ges, t�mogat�, kiseg�t� h�tt�rfunkci�, ezeket l�nyeg�ben elvessz�k a miniszt�riumokt�l, �s ezeket a funkci�kat standardiz�ljuk azonos folyamatokba, szervezetekbe, k�vetelm�nyekbe fogjuk �ket helyezni az informatik�t�l a szem�ly�gyig. Ez nem azt jelenti, hogy mi vessz�k fel az embereket a miniszt�riumukban, de egys�ges korm�nyzati szem�lyzeti politika van, k�pz�si rendszer, teljes�tm�ny�rt�kel�si rendszer van. Egys�ges informatikai platform van, egys�ges vagyongazd�lkod�s van a miniszt�riumokban. Alapvet�en egys�ges szervezeti elvek alapj�n lehet megszervezni a miniszt�riumokat. �gy viselked�nk, hogy a korm�nynak vannak miniszt�riumai, nem pedig a miniszt�riumoknak vannak korm�nya. Na, ilyesmi, igen. Olyan is van.

Ezzel l�nyeg�ben, janu�r 1-j�ig ezt nagyr�szt megtessz�k, t�bb l�pcs�ben. Ezzel �nmag�ban a miniszt�riumok elvesz�tik l�tsz�maiknak nagyj�b�l, els� k�rben vagy 30 sz�zal�k�t. Kett�: a miniszt�riumok marad�, marad� funkci�ib�l, funkci�it kett�v�lasztjuk, kett�t elvesz�nk t�l�k, a marad�kot pedig kett�v�lasztjuk. Ami kett�t tov�bb elvesz�nk, arra majd kit�rek. A miniszteri kabinetek politikai kabinetekk� v�lnak, a miniszteri kabineteknek a f� funkci�ja mostant�l kezdve a szakmapolitikai elemz�s, strat�giai tervez�s, koncepci�alkot�s. Az ebben a st�bban dolgoz�knak l�nyegesen nagyobb a lojalit�si elv�r�sa �s a k�vetelm�nyek nagyobb tere megfogalmaz�dik, mint az �tlagos k�ztisztvisel�vel. Val�s�gos kompetenci�val �s kapacit�ssal rendelkez� strat�giai st�bokat hozunk l�tre a miniszterek k�rnyezet�ben. Itt sz�letik az meg, hogy mit kell csin�lni, �s amikor megsz�letik a d�nt�s, az igazgat�sban m�r csak a kodifik�ci� van. Mindaz, amit a 100 l�p�sben kipr�b�ltunk – magunk k�z�tt sz�lva – azt most int�zm�nyes�tj�k.

Kett�: a minisztereknek a felel�ss�g�t kiterjesztj�k. A miniszterek nem egyszer�en fel�gyelik a miniszt�riumok munk�j�t, amelyet egy�bk�nt a k�zigazgat�si �llamtitk�r vezetett eddig, hanem a miniszterek vezetik a miniszt�riumokat, �k a f�n�k�k. Nincsen tov�bb� k�t �llamtitk�r a miniszt�riumokban, nincs egy politikai meg egy k�zigazgat�si �llamtitk�r. Minek is kellene? Eddig is sok volt. Egy darab helyettese van a miniszternek, tartalmilag ez miniszterhelyettes. Hogy mi a neve, ezen n�mileg vacill�lunk m�g, de �gy l�tjuk, hogy miut�n az ellenz�k hajland� a korm�nyalak�t�shoz kapcsol�d� k�tharmadokat is megszavazni, ez�rt az az egyszer�bb, hogyha ezeket miniszterhelyetteseknek h�vjuk. A miniszterhelyettes a miniszter teljes jogk�r� helyettese igazgat�si �s politikai �gyekben is, term�szetesen. �s miut�n ezek a miniszter bizalmas helyettesei, mert hogy politikai helyettes is, ez�rt sem vegyesek a miniszt�riumok. �s �n arra tippelek, hogy miut�n megvannak a miniszterek, �s ut�na le�l�k a miniszterekkel egyes�vel besz�lni, a miniszterhelyettesek t�lnyom� t�bbs�ge alapvet�en politikai ind�ttat�s�, a frakci�b�l j�v� emberek. T�lnyom� t�bbs�ge – mondom – nem �ll�tom, hogy nem lehet egy p�r kiv�tel.

Melyik az a kett� funkci�, ami pedig tov�bb kij�n a miniszt�riumokb�l? A legfontosabb tal�n, ami a k�vetkez� id�szak nagy strat�giai k�rd�se, hogy az igazgat�si jelleg� korm�nyz�s mellett – mert akkor a hagyom�nyos korm�nyz�s egy, az igazgat�si funkci�it tartja meg – k�t, ezzel p�rhuzamosan m�k�d� kv�zi korm�ny j�n l�tre. Mind a kett�t okszer�en a minisztereln�k vezeti. Az egyik funkci�ja a fejleszt�si korm�nyz�s. Valamennyi p�nzt, ami fejleszt�sre ford�that�, azt k�z�pre tesz�nk �s egyben, nem osztunk f�l a miniszt�riumok k�z�tt. Nincsenek fejleszt�si p�nzek a miniszt�riumokban, egy kanyi fill�r sem. Nem lehet k�l�n ki�rni p�ly�zatot, egyet se. Fejleszt�sre a magyar korm�ny �r ki p�ly�zatot. Megalakul a Nemzeti Fejleszt�si Tan�cs, amelyben a legfontosabb �gazatok korm�nyzati k�pvisel�i ott �lnek. Ott �l az �t ir�ny�t� hat�s�g vezet�i, akik egy�bk�nt a minisztereknek t�rsai, mert az ir�ny�t� hat�s�gok tetej�n ugye miniszterek vannak, ma nem, ez elv�lik ez a k�t funkci� egym�ssal. Ott �lnek a r�gi�k k�pvisel�i is, term�szetesen. Egyes�t�nk h�rom logik�t a Nemzeti Fejleszt�si Tan�csban. Az �gazati logik�t, ezt alapvet�en term�szetesen a miniszterek �s az ir�ny�t� hat�s�gok vezet�i testes�tik meg, a ter�leti logik�t a r�gi�knak a k�pvisel�i, �s mi pedig, akik a korm�ny tagjaik�nt vagyunk bent, mi pedig megpr�b�lunk az eg�szb�l egy orsz�gos optimaliz�ci�t csin�lni. Ez a tan�cs, ez l�nyeg�ben, mint a korm�ny, hetente-k�thetente �l. E m�g�tt egy Nemzeti Fejleszt�si �gyn�ks�g fog �llni, �l�n nem politikussal. Az�rt sem term�szetesen, mert ez az �vi ezermilli�rd forint elk�lt�se a legnagyobb hatalom ebben a korm�nyz�si id�szakban, ami az egyik legnagyobb hatalom. T�vol kell tartani att�l, hogy ebb�l a hatalomb�l k�zvetlen, nem ellen�rz�tt politikai hatalom sz�rmazz�k. Egyszer�en akarok ebben az �gyben besz�lni. Ennek az �l�re vil�got l�tott, versenyszf�r�b�l j�v� embert fogunk hozni, ami a Nemzeti Fejleszt�si �gyn�ks�get jelenti.

K�l�n vessz�k a miniszt�riumoknak a k�vetkez� funkci�j�t. L�tre fog j�nni – nem biztos, hogy ez a v�gleges neve – a mondjuk �gy �llami reformbizotts�g. Ez az a test�let, amely az eg�sz �llamszervezeti �s �llamm�k�d�snek a reformj�t folyamatosan el�k�sz�ti koncepcion�lja, �sszehangolja. Nem r�szeket reform�lunk meg, �s nem azon m�lik, hogy a korm�nyz�s melyik ter�let�n indulunk el reformokkal, hogy az �ppen odatal�lt miniszter az egy reform vehemenci�val rendelkez� miniszter vagy ink�bb kicsik�t lagymatagfajta, hanem eld�ntj�k, hogy hol kell el�re menni. Ezt az eg�szet egy korm�nyzati koncepci�ba illessz�k, �s ahol el�re kell menni, ott ahhoz megpr�b�lunk �rtelmes szakmai-politikai mand�tumot, mondanival�t teremteni. A miniszterek kabinetjei – most �r�nk oda vissza, amire azt mondtam, hogy politikai, szakmapolitikai kabinetek – ezzel a csapattal egy�tt dolgozva alak�tj�k ki, hogy merre mennek el�re az egyes ter�leteken. �gy t�rt�nik meg minden valamennyi, minden �tfog�, nagy t�rv�nyi szab�lyoz�snak a koncepcion�lis el�k�sz�t�se. Itt vonunk be nagyon sok k�ls� szak�rtelmet, itt kap a politika k�v�lr�l, a szakma, a tudom�ny vil�g�b�l sok impulzust. �gy tud az megt�rt�nni, hogy mik�zben a korm�ny l�nyeg�ben szinte kiz�r�lag legal�bb is a mi oldalunkon, tal�n majdnem kiv�tel n�lk�l a Magyar Szocialista P�rt vezet� politikusaib�l fog �llni, a fejleszt�si ter�leten �s a – mondjuk �gy – a reformbizotts�g ter�let�r�l folyamatosan �rkeznek azok a k�ls� impulzusok, hogy a korm�ny ne zuhanjon �nmaga igazs�gaiba, �s ne zuhanjon bele egyszer� p�rtpolitikai �rdekeinek �rv�nyes�t�s�be.

Minden er�fesz�t�s arra ir�nyul – ugye az ennek a logik�ja – hogy egy egys�ges, horizont�lisan is harmoniz�lt, integr�lt funkci�kat ell�tni k�pes korm�nyz�s j�jj�n l�tre. Kett�: egyes�ts�k azt a politikai befoly�st, ami a p�rtpolitik�b�l sz�rmazhat csak. �ll�tsuk ezt a reformkorm�nyz�s szolg�lat�ba, integr�ljuk a korm�nyba l�nyeg�ben a Magyar Szocialista P�rt teljes spektrum�t. Kett�: hozzunk ehhez k�pest k�v�lr�l nagyon sokfajta egy�b er�forr�st, mindazt a tud�st, tapasztalatot, ami a piaci vil�gban megteremt�d�tt, �s ami a magyar tudom�nyos vil�gban ott van. K�zben fejleszt�sekn�l, amely kor�bban nem l�tezett int�zm�ny, a ter�leti elvet azt m�r az alapint�zm�ny szintj�n a Nemzeti Fejleszt�si Tan�cs szintj�n illessz�k hozz� az �gazati elvvel, �s az eg�szet legy�nk k�pesek optimaliz�lni. Mindek�zben a korm�ny al� tartoz� szervek, szervezetek mindegyik�t, l�nyeg�ben kiv�tel n�lk�l 2007 v�g�ig region�lis alapon �tszervezz�k. Mindet. Ami megy�kben m�g van, abb�l region�lis lesz, azzal egy�tt, hogy a nem minden region�lis int�zm�nynek ugyanabban a v�rosban lesz term�szetesen a k�zpontja. Azaz a r�gi� nagyv�rosai ezeken az ir�ny�t�si, region�lis ir�ny�t�si feladatokon osztozni fognak. Hogy hol, mi fog t�rt�nni, nyilv�n konzult�ci� eredm�nyek�nt is fog eld�lni. �sszess�g�ben azzal sz�molunk, hogy a k�zponti igazgat�s l�tsz�ma a k�vetkez� m�sf�l �vben 20-25 sz�zal�kkal cs�kkenni fog.

Ezen t�lmen�en, ami a legfontosabb l�p�s tal�n, �s ami 50 sz�zal�kkal eld�nthet�: gy�keresen �t k�v�njuk alak�tani a k�zalkalmazotti �s k�ztisztvisel�i jogviszonyt. Azt az �vsz�zados v�detts�get, amelyet itt fenntartottunk, ezt �rdemben k�v�njuk megv�ltoztatni. L�nyeg�ben mind a k�t alappill�ren. Egyik oldalr�l nem megv�ltoztatva a k�zalkalmazotti, k�ztisztvisel�i elnevez�st, de a r� vonatkoz� szab�lyokat csaknem azonoss� k�v�njuk tenni a Munka t�rv�nyk�nyvi szab�lyoz�ssal. Megteremteni p�ld�ul – csak hogy egy szimbolikus p�ld�t mondjak – az alkalmatlans�g miatt elbocs�t�s lehet�s�g�t, megteremtve a min�s�gi cser�nek a lehet�s�g�t, �s �talak�tva a teljes b�rszab�lyoz�s rendszer�t annak �rdek�ben, hogy a nagyobb teljes�tm�nyt, teh�t az egym�st�l elt�r� teljes�tm�nyt egym�st�l elt�r� m�don lehessen megfizetni. Ez az, ami a magyar igazgat�si, k�ztisztvisel�i vil�g teljes�tm�nyelv� �talak�t�s�nak alapvet� felt�tele. Term�szetesen ez az egyik legnehezebb �s leg�sszetettebb, legt�bb lehets�ges konfliktussal j�r� k�rd�s. De nem lehet nem �szrevenni, hogy egyik oldalon a magyar k�zigazgat�s teljes�tm�nyhi�ny�nak egyik legnagyobb okoz�ja az, hogy m�ra teljesen rugalmatlan, alkalmaz�si form�v� v�lt, amelyben alig-alig jelenik meg a teljes�tm�nyelv �s az �rdekelts�g. Mik�zben �gy tesz�nk, mint hogyha az alkalmaz� az �nkorm�nyzat vagy egy k�rh�z lenne, az alkalmaz�s felt�tel�nek mindegyik�t a t�rv�nyhoz�s hat�rozza meg. Csak a b�rt�bl�t hat�rozza meg a t�rv�nyhoz�s, meg hogy egy�bk�nt mit kell betartani az alkalmaz�sra vonatkoz� szerz�d�sben. Az, amir�l besz�l�nk, teh�t �sszess�g�ben val�ban egy meglehet�sen jelent�s �s �tfog� �llamm�k�d�si, igazgat�si, k�zigazgat�si m�dv�lt�s, a nagyon lomha, sz�ttagoltan m�k�d� �llamot megpr�b�lja nagyobb teljes�tm�nyre �szt�k�lni. H�t nagyj�b�l ez az, ami a mondjuk sz�k k�rben az �llamr�l, meg korm�nyr�l. N�zek k�rbe: nagyj�b�l, ugye?

Ami a t�bbi ter�letet illeti. A nagy reformok k�z�l term�szetesen az egyik legizgalmasabb k�rd�s az eg�szs�g�gynek a dolga. A koal�ci�s t�rgyal�sok sor�n azt l�ttam, hogy ahhoz a b�tors�ghoz k�pest, ahogyan sokszor nyilatkozni szoktunk az eg�szs�g�gy j�v�j�r�l, a rendszer m�k�d�s�r�l megl�v� tud�sunk h�t id�nk�nt mondjuk hi�nyosnak tekinthet�. Ez mind a k�t koal�ci�s p�rtra igaz, a sokas�gra, nem egy-egy emberre, a sokas�gra. Egyetlen egy p�ld�t hadd mondjak el. Abban a szerencs�ben volt r�sz�nk itt egy p�runknak, frakci�vezet� asszonynak p�ld�ul, meg a p�rteln�k �rnak is, hogy egy h�ttel ezel�tt v�gign�zt�k, v�gighallgathattuk a szlov�k eg�szs�gbiztos�t�s reformj�nak vezet�j�t, aki bemutatta, hogy mit csin�ltak �s mi�rt csin�lt�k, amit csin�ltak. Csak k�t-h�rom megjegyz�st hadd tegyek. ’94-ben Szlov�ki�ban m�r hat eg�szs�gbiztos�t�si alap volt. Nem egys�ges volt az alap. 2001-ben az ottani v�laszt�sok el�tt egy �vvel – n�luk �s 2002-ben volt a v�laszt�s, mint n�lunk, csak ott �sszel van, n�lunk meg tavasszal – eld�nt�tt�k, hogy akkor t�bb biztos�t�s eg�szs�g�gyi rendszert csin�lnak. Kidolgozt�k a programj�t. Amikor korm�nyra ker�ltek, azonnal elkezdt�k. Ehhez k�pest kett� �v kellett a jogi szab�lyoz�s legsz�kebb felt�teleinek el�k�sz�t�s�hez – ez m�r 2004. �s akkor kezd�d�tt el, 2004-ben a t�bb biztos�t� piacra t�rt�n� beenged�se. A legnehezebb az volt a koal�ci�s t�rgyal�sokon, hogy mindk�t f�l j�l �rtse, hogy az a k�rd�s �sszess�g�ben a legkisebb k�rd�s, hogyha biztos�t�salap� az eg�szs�g�gy, �s val�s�gos szolg�ltat�sok vannak, val�s�gos �r- �s �rt�kviszonyok vannak, val�s�gos szolg�ltat�i verseny van, val�s�gos piacfel�gyelet van, �s piacszab�lyoz�s van. Norm�k vannak �s standardok vannak, �gy a v�g�n a biztos�t�s, amely t�rsadalombiztos�t�s elv�, teh�t nemzeti szolidarit�sk�z�ss�gre �p�l, hogy ez is verseng� vagy nem verseng�. Mert ha nem verseng�, akkor is el kell l�tni ugyanazokat a szab�lyoz�si funkci�kat. Nem az a nagy k�rd�s, hogy a v�g�n verseng� biztos�t�s lesz-e, hanem hogy egy�ltal�n tud-e biztos�t�si alap� lenni. Mert ha a verseng� biztos�t�s megint nem �nmag�ban k�rd�s, hanem hogy milyen verseng�, ha verseng�. Mert ezer k�rd�s van. H�t ebben val�ban Kornai J�nost�l a szlov�k koll�g�kig sok mindenkit h�vtunk seg�ts�g�l, hogy mind a k�t oldal �rtse, hogy a politikai leegyszer�s�t�s egy ponton t�l m�r t�bb, mint b�n: hiba. Musz�j �rteni e m�g�tt. Nem lehet nagyvonal�an besz�lgetni ezekr�l a nagy rendszerekr�l. A nyugd�jbiztos�t�s reformja, ami egy sokkal k�nnyebb t�rt�net, 20 �vvel k�s�bbi v�rom�nyokra vonatkoz� p�nzbefizet�sek t�rt�nnek. H�t ez nem egy bonyolult dolog. Ezt az el�z�, illetve a Horn-korm�ny alatt m�sf�l �v alatt k�sz�tett�k el� csak a jogi szab�lyoz�st, n�gy-�t t�rv�nyt kellett ehhez hozni. Az eg�szs�g�gyi reform az ugyanennyi t�rv�ny, csak sokkal bonyolultabb viszonyokat, �s k�zben mandulam�t�tet kell csin�lni, meg sz�letni fognak gyerekek �s itt fogunk tov�bbra is egy nagyon bonyolult �s nem hat�kony kapacit�st�meggel, felvet�dve az ell�t�si felel�ss�g �s sok minden m�snak a probl�m�j�val.

Ez�rt sz�letett a korm�nykoal�ci� k�t p�rtja k�z�tt az a meg�llapod�s, amely azt mondja, hogy meg kell csin�lni mindent, ami a biztos�t�selv� eg�szs�g�gyh�z kell, �s csak ebben meg�llapodni. �s azt mondani, hogy ezzel nagyj�b�l v�gezni kell 2007 v�g�ig, �s ekkort�jt d�nteni arr�l, hogy a biztos�t�si r�sze is verseng�-e vagy nem verseng�. A legindulatosabb vit�k is ezen a ter�leten voltak – hozz�teszem. Most itt tartunk. Azt mondom, hogy ideol�giai, politikai vit�k helyett el kell kezdeni dolgozni. Ki fog der�lni, hogy sok minden m�snak l�tszik, mint aminek mutatja mag�t. De azt tudom nektek mondani, hogy musz�j lesz megtanulni mindegyik�nknek az eg�szs�g�gyi rendszert, mert t�l nagy jelent�s�ge van annak, amir�l itt d�nteni fogunk. Ez a dolog ez nem p�r orvosnak a probl�m�ja, �s nem p�r korm�nypolitikusnak a probl�m�ja. Azt mondan�m, hogy a legnagyobb szab�s� �s a leg�tfog�bb k�vetkezm�ny� reform tal�n a rendszerv�lt�s �ta, hogyha ehhez hozz� fogunk ny�lni. L�nyeg�ben igen, igen, nyugodtan mondhatom ezt. Intenz�v �s kem�ny �s nagy munka fog k�vetkezni. Ki kell ezt eg�sz�teni, ezt a munk�t a nyugd�jrendszer reformj�val �s/vagy korrekci�j�val – mindegy, hogyan h�vjuk. 2012 k�rny�k�n a mai nyugd�jrendszer fizet�k�pess�ge megrend�lhet v�ltoztat�s n�lk�l. Nagyon sok probl�ma fog felvet�dni. El�k�sz�teni ezeket a korrekci�kat a k�vetkez� korm�nyzati ciklusban kell, bevezetni a k�vetkez� elej�n legk�s�bb.

A szoci�lis ell�t� rendszer int�zm�nyrendszer reformj�t �rdemes elkezdeni. Itt nagyon tagolt, nagyon bonyolult, nagyon ellentmond�sos, nem hat�kony rendszereket m�k�dtet�nk. Nagyon keveset foglalkoztunk a szoci�lis ell�t� rendszerrel, l�nyeg�ben szinte semmit. R�szben a miniszt�riumi strukt�r�b�l is k�vetkezik az a sz�nd�k, hogy munka�gyi ell�t�s, ahol egy�bk�nt d�nt�en �llami t�pus� int�zm�nyi szab�lyoz�s van, ugye. Teh�t ilyen d�nt� �llami felel�ss�g az eg�sz munka�gyi ell�t� rendszer, �s a szoci�lis ell�t� rendszert egy kicsik�t hozzuk k�zelebb egym�shoz. Teremts�k meg jobban a munkav�gz�s �rdekelts�g�t. Ezt meg kell csin�lnunk. L�that�lag igen sok ad�ss�gunk van az eg�sz kultur�lis finansz�roz�s, int�zm�nyrendszer, kultur�lis politika dolg�ban, nagyon sok. Nem vil�gos, hogy a korm�ny mit gondol mag�r�l, hogy mi az � dolga ebben. De term�szetesen nem lehet t�l sok mindennek neki�llni. Ha a priorit�sokat k�rdezitek, akkor azt mondom, hogy az igazgat�s, k�zigazgat�s, �llamigazgat�s, helyi igazgat�s, ahhoz tartoz� … k�pviseleteknek a nagy reformja �s az eg�szs�g�gy az els� kett� nagy t�rt�net.

Kiigaz�t�s. Nagyon k�rek mindenkit, hogy amit most mondok, amit eddig mondtam, azt is tartsa meg mag�nak, amit mostant�l mondok, azt m�g ink�bb. Sokat lehet �rtani az orsz�gnak, nagyon sokat. Konkr�t sz�mokat nagyj�b�l majd a korm�ny megalakul�s�t k�vet� napon, 10-�n az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�cs �l�s�n mondunk. Ez egy szombati nap. H�tf�n a korm�ny �lni fog, akkor elfogadja a jogszab�lyokat �s egyb�l beny�jtja a parlamentnek. Igen-igen sok bajt okoz nek�nk, hogyha elkezd�dik az emberek megf�leml�t�se. Nem kicsike kih�v�s, amivel szemben�z�nk. A magyar k�lts�gvet�s �llapot�r�l �s beavatkoz�s n�lk�l az �v v�gi v�rhat� hi�nyra vonatkoz� pesszimista elemz�i becsl�sek re�lisnak tekinthet�k. Azaz beavatkoz�s n�lk�l a k�lts�gvet�s olyan nagys�g� terhet lenne k�pes viselni, amely t�l van a tehervisel� k�pess�g�n. Az�rt fogalmazok ilyen tudatosan, az�rt �gy, hogy m�g v�letlen�l se mondjak olyan mondatot, ami, ha b�rhol is id�zik, nagy bajt okozna. Sz�zmilli�rdos nagys�grend� kiigaz�t�sra van sz�ks�g id�n, �s �gy, hogy ezt nem f�l�v alatt, illetve, ha a bev�teleket n�zz�k, akkor legfeljebb n�gy h�nap alatt kell megtenni. El lehet k�pzelni, hogy ennek milyen hat�sa van, hogyha �vesben tekintj�k. Ennek a k�vetkezm�nyei a k�vetkez� kett� �vben ezermilli�rdosak. Akkor, �s csak akkor �ll�that� el� nagyj�b�l 2008-ra az egyens�ly.

Az egyens�ly helyre�ll�t�s�nak term�szetszer�leg k�t nagy oldala van: kiad�sokat cs�kkent�nk, bev�teleket n�vel�nk. Eddig ez nem bonyolult. Ezeknek az ar�nya, a k�l�nb�z� �vekben nagyj�b�l �gy n�z ki, hogy a kiad�scs�kkent�s az 35 �s 48-50 sz�zal�k k�z�tt mozog az eg�szb�l, a bev�teln�vel�s pedig a fennmarad� r�sz. A kiad�scs�kkent�sben vannak, a kiad�scs�kkent�s az r�szint az �llam m�k�d�si kiad�sai, az �llam �ltal haszn�lt er�forr�sok cs�kkent�se – l�sd k�ztisztvisel�k, k�zalkalmazottak l�tsz�m�nak �rdemi cs�kkent�se. Ez a k�ztisztvisel�i karban �tlagosan – sz�zezer k�ztisztvisel�nk van a k�zpontban meg helyben – nagyj�b�l 15-20 ezer ember elbocs�t�s�t fogja jelenteni. A k�zalkalmazotti vil�gban a pedag�gusokat �rintheti kisebb sz�mban, de a t�l�r�k jelent�s cs�kkent�s�vel j�rhat, �sszess�g�ben egy 10-15 sz�zal�kos cs�kkent�ssel. 150 ezer pedag�gusb�l 15-20 ezer pedag�gust �rinthet ez a dolog.

Ha az�rt kell kiigaz�tani, mert az �llamnak nagyok a terhei, akkor az �llam kiad�scs�kkent�se mellett nyilv�n a bev�teleket kell n�velni. Bev�teleket csak a m�sik k�t j�vedelemtulajdonos rov�s�ra lehet n�velni: a lakoss�g �s a v�llalatok rov�s�ra lehet n�velni, nem lehet m�snak a rov�s�ra. Nincsen m�g egy j�vedelemtulajdonos, �gy vagyunk h�rman egy orsz�gban: az �llam, a lakoss�g meg a v�llalatok. Sok-sok vita, neh�z vita v�g�n vagyunk. Nagyj�b�l �ssze�llt az ad�, illet�kek, j�rul�kokra vonatkoz� jogszab�lyok �talak�t�s�nak a programja is. Arra pr�b�ltunk meg �gyelni, hogy a szem�lyi j�vedelemad�ban, amelyet a legk�zvetlenebb�l �reznek, ott ne kelljen kulcsot emeln�nk. Ez siker�lt. Az egyetlen �r�mh�r, azt hiszem. Ebb�l nagyj�b�l az is k�vetkezik, hogy az �sszes t�bbi ad�- �s ad�nemben ez nem siker�lt. Nem mondan�m v�gig. Mi ennek a k�vetkezm�nye a j�vedelmekre, b�rekre, �letsz�nvonalra? H�la az idei els� negyed�v nagy re�lj�vedelem n�veked�s�nek, amely megk�zel�tette a 6 sz�zal�kot, mindaz, ami most t�rt�nni fog, janu�r-december b�zison, majd december-december b�zison statisztikailag azt fogja jelenteni, hogy az idei �v eg�sz�ben m�g mindig n�vekv� re�lj�vedelmek lesznek. De nagyj�b�l �gy, hogy az els� f�l�v jelent�s re�lj�vedelem-n�veked�s�t azt f�l fogja em�szteni a m�sodik f�l�v jelent�s re�lj�vedelem-cs�kken�se. Ez a cs�kken�s mib�l fog �llni? H�rom nagy t�telb�l: r�szben a j�vedelmeket terhel� t�rsadalombiztos�t�si j�rul�k n�vel�s�b�l, azaz nett� j�vedelemroml�sb�l, az �ltal�nos forgalmi ad� n�vel�se miatt infl�ci�s hat�sb�l. H�rom: az �rcs�kkent�sek, az �rt�mogat�sok �talak�t�sa miatt n�gy ter�leten egy m�sik t�pus� infl�ci�s hat�sb�l. N�gy ter�leten van �rt�mogat�s-cs�kken�s: villany, g�z, gy�gyszer, k�zleked�s. Ebben a legbrut�lisabb a g�z. Ma egy �vben g�zt�mogat�sra, miut�n magunk al� csin�ltunk a f�lelemt�l, sz�zmilli�rdot k�lt�nk el m�r g�zt�mogat�sra. Olyan brut�lis ma a k�l�nbs�g a megfizetett �s a val�s�gos �rak k�z�tt – ugye mi vessz�k a g�zt – hogy ez az, amit a leghosszabban lehet csak kivezetni a rendszerb�l. H�rom l�pcs�ben: j�lius 1-j�n, j�v� janu�r 1-j�n, majd ’98 janu�r 1-j�n. A t�mogat�s… ’98? Ja, 2008. Nagyj�b�l 30 milli�rd forint marad g�z�r-t�mogat�sra m�g a v�g�n is, amely nagyj�b�l t�bb, mint egymilli� h�ztart�shoz fog eljutni, k�zel minden harmadikhoz, alapvet�en szoci�lis alapon, term�szetesen. De itt az a jobb, hogyha nem mondok sz�mokat. Jelent�s n�veked�s van azzal, hogy sokkal-sokkal t�bbet �ldozunk arra, hogy akik nem k�pesek k�nnyen alkalmazkodni a t�vf�t�ses lak�sban �l�k, ott tov�bbi jelent�sebb v�delmet adjunk, de h�t – hogy mondjam? – azt sem fogj�k nek�nk megk�sz�nni.

A k�vetkez� �vben, a k�vetkez� �vben, 2007-ben eg�szen biztosan lesz re�lb�r-cs�kken�s, egy nagyj�b�l 5 sz�zal�kos infl�ci� mellett. �jra meg fog l�dulni az infl�ci� egy �vre. Enn�l valamivel kisebb re�lj�vedelem-cs�kken�s, mert a t�rsadalmi j�vedelmek: nyugd�j, csal�di p�tl�k az infl�ci� vagy a f�l�tt n�vekszik. De �rdemi j�vedelempoz�ci� roml�s lesz. 2008-ban, 2007 k�zepe ut�n m�r nincsen brut�lis l�p�s egy sem. A 2008-ban m�r re�lj�vedelem-n�veked�s van, 2009-ben el�sz�r �rz�kelhet� re�lj�vedelem-n�veked�s, meg tudja k�zel�teni a 3 sz�zal�kot. Az �rz�kelhet� szint a re�lj�vedelem n�veked�se.

Mindek�zben term�szetesen megjelennek olyan, az egy�ni hozz�j�rul�st jelent� fizet�si k�telezetts�gek is, mint a fels�oktat�sban a diplomak�lcs�n, ami ugye ausztr�l m�dszerk�nt vonult be a sajt�ba. A k�pz�sr�l, a k�pz�s k�lts�geir�l a hallgat� sz�ml�t kap �s a k�pz�s k�lts�geit elkezdi visszat�r�teni akkor, hogyha j�vedelme a minim�l, a havi minim�lb�r negyvenszeres�t elkezdi meghaladni �vente, teh�t ezt mondhatn�nk �gyesebben is �n szerintem, ez teh�t nagyj�b�l azt jelenti, hogy k�zel h�rom �s f�lszerese a j�vedelme, igen �s �sszesen a b�rek 3 sz�zal�k�val elkezd fizetni visszafel�. Hozz�teszem, �n enn�l t�bbet szeretn�k, �n azt szeretn�m, hogyha az egyetemek saj�t hat�sk�r�kben korl�tokkal, de bevezethetn�k a tand�jat. Nem mi, az egyetemek, mert �n�ll�ak. Akkor, hogyha a bevett tand�j egy meghat�rozott h�nyad�t, meghat�rozott m�don, szoci�lisan neh�z helyzetben l�v� �s j� tanul� gyerekek �szt�nd�j�ra ford�tj�k. Ugyancsak vizsg�ljuk azt, hogy az eg�szs�g�gyben az egy�ni hozz�j�rul�snak milyen form�ja alak�that� ki, vizitd�j, k�rh�zd�j, receptd�j.

A Magyar Szocialista P�rt vezet� politikusainak, k�zt�k a minisztereln�knek �s a p�rt eg�sz�nek a n�pszer�s�g�t ezek a l�p�sek meg fogj�k viselni. De voltunk mi m�r enn�l nagyobb gondban is �s kider�lt mindig, hogyha az ember teszi a dolg�t, akkor a v�g�n megvan az, csak nem szabad megijedni az �gyt�l. Nem szabad megijedni. Zoli besz�lni fog majd arr�l, hogy a k�l�nb�z� m�r�sek alapj�n mit gondolnak az emberek ezekr�l a dolgokr�l. Mi azt tervezz�k, hogy k�sleked�s n�lk�l, tanulva most m�r az elm�lt m�sf�l �vtized sok-sok p�ld�j�b�l, k�sleked�s n�lk�l az esk�j�t letett korm�ny l�nyeg�ben m�snap elkezdi ezt a dolgot, vil�gosan �s egyenesen besz�lve, hogy mit kell csin�lni. �n szem�ly szerint el�b�jok egy egyh�napos mag�nyomb�l �s intenz�ven �rvelek amellett, hogy mit csin�lunk. Csin�lunk egy jobb orsz�got. Politik�t fogunk ebb�l csin�lni. Nem visszavonulunk, nem megszor�tunk, hanem megcsin�ljuk azt, amit meg kell tenni az�rt, hogy ne a gyerekeinkre hagyjuk a terheinket. Az�rt, hogy vil�gos legyen ebben az orsz�gban, hogy mi mibe ker�l. Az�rt, hogy ne azok kapjanak t�bbet, akiknek egy�bk�nt is t�bb van, mert a teljes �rt�mogat�si rendszer p�ld�ul ezt eredm�nyezi. Nekem a g�zsz�ml�m meg fog dupl�z�dni. Sz� szerint. Val�ban minden elemz�s�nk azt mutatja – ti�tek is, rendben van - , mi val�ban, �n is havi t�bb t�zezer forint t�mogat�st kapok csak az�rt, mert nagyj�b�l ennyi a g�zsz�ml�m.

Mit gondolok? Azt gondolom, hogy az �nkorm… Azt gondolom, ismerve a m�r�seket, kutat�sokat, hogy az �nkorm�nyzati v�laszt�sokat meg fogjuk nyerni. Ha �szinte vagyok veletek, akkor azt hiszem, nem annyira, mint 2002-ben, de �rdemben, �rdemben meg fogjuk nyerni. A v�laszt�k nem fognak benn�nket b�ntetni, nincsen nagyon hova menjenek, nincsen ma versenyk�pes jobboldal �s nagyon benne van a leveg�ben, hogy meg kell csin�lni, amit csin�lunk. Nagyon benne van. Tudom – m�g egyszer mondom – tudom, hogy nem k�nny�. �s tal�n most, innent�l jobban �rthet�, hogy mi�rt mondom azt minden bar�tomnak, hogy �ldjon meg a j� Isten, tudom, tudom, hogy �llamtitk�r szeretn�l lenni, �ldjon meg a j� Isten, tudom, tudom hogy nem akarod leadni az aut�dat. Tudom, hogy milyen rohadt neh�z ez a dolog. Tudom, hogy m�g 3 sz�zal�kos j�vedelemr�l is milyen neh�z lemondani. De nem �rted? F�l fogjuk emelni azt, le fogjuk cs�kkenteni amazt �s oda kell tudni �llni �s mikor meg fognak k�rdezni egy f�rumon, hogy de minisztereln�k �r �s mit csin�ltak maguk? Mi�rt nem a maguk k�lts�g�t cs�kkentett�k? Azt mondhassam, hogy mi az hogy? Cs�kkentett�k. Megtett�k, m�g t�bbet v�llaltunk. Olyanok vagyunk. Azaz, sokkal t�bbr�l sz�l, �szint�n mondom, sokkal t�bbr�l sz�l ez, mint egy�bk�nt egy�nileg rendk�v�l jogos �s nekem egy�bk�nt, hogy mondjam, szem�lyileg, ak�r lelkiismeret furdal�st is okoz� probl�m�k sokas�g�r�l, amely a frakci�ban nagyon sok embert �rint. 20-30-40 embert �rint. Kevesebb bizotts�gi eln�ki hely van. Kevesebb �llamtitk�r, kevesebb miniszt�rium, kevesebb tan�csad�. Mindenb�l kevesebb van.

Tudom, hogy nem k�nny�. De ha ezt nem tessz�k meg, akkor nem fogunk tudni olyan er�vel bele�llni. Nem fogunk tudni. Azt gondolom, hogy meg kell csin�lni �s korm�nyozni kell m�g egy darabig. �s az a Magyar Szocialista P�rt, amely sok�ig �gy �lte meg, hogy a rendszerv�lt�s b�rhogy is, m�giscsak r�szben, ha m�s nem, lelkileg az � ellen�ben t�rt�nt �s � volt defenz�v�ban, a Magyar Szocialista P�rt egy sor dologgal, ami elkezd�d�tt ezen az oldalon, lehet az, ami befejezi a rendszerv�lt�s 16 �v�t �s val�ban csin�l egy modern nyugatos orsz�got.

Nem lesz k�nny�. Sok mindent kell majd a p�rtban is csin�lni, de azt majd �sszel elkezdj�k. De meg fogjuk csin�lni, eg�szen biztos vagyok benne.

K�sz�n�m sz�pen, hogy meghallgattatok.

Ma ti tudtok legt�bbet a dologr�l, de arra k�rem, hogy arra k�rem, hogy engedj�tek, hogy az eg�szet magyar�zzuk el az embereknek. Ha az j�n ki, ha nem a politik�ja j�n ki arr�l, amir�l besz�l�nk, hanem hogy ezt f�lemelik, meg ezt cs�kkentik, akkor az a h�r. Az�rt csin�ljuk m�r ezt egy h�napja, hogy �rjen az a hangulat, amit a v�g�n el lehet mondani. Hogy azt mondhassam a Parlamentben, hogy ezt �s ezt csin�ljuk az orsz�ggal �s ehhez k�pest a kiigaz�t�s ugyan picit f�jdalmas, de l�pj�nk gyorsan t�l rajta. Nem szabad abb�l politik�t csin�lni, hogy a 16 sz�zal�kb�l 20 lesz. Akkor nehezebb �s f�jdalmasabb lesz �s hosszabban fog tartani az �tmenet.

Arr�l kell besz�lni, ami a nagy �talak�t�s, a nagy reform (kazetta ford�t�s miatt hi�nyos – Gy.F.)……..korm�nyprogram vit�ja, �s hogyha megvan a korm�ny akkor gyorsan elkezdj�k term�szetesen m�sodik k�rben a miniszterhelyetteseknek a dolg�t �s az egy�b k�rd�seket.

Akikkel nekem szem�ly szerint besz�lnem kell, j� sokatokkal kell majd negyed�r�s, h�szperces besz�lget�seket folytatnom, azoknak azt tudom mondani, hogy a k�vetkez� k�t h�t intenz�ven nagyj�b�l err�l fog sz�lni, sok szem�lyes, n�gyszemk�zti megbesz�l�ssel, hogy kivel mi t�rt�njen, mit tudunk aj�nlani, hogyan keress�k az utakat, mindenkit�l k�rek bel�t�st is meg egy�ttm�k�d�st is. Azt szeretn�m, ha mindenki azt �rezn�, hogy �sszet�rj�k kez�nket-l�bunkat, hogy mindenkinek a sors�r�l is gondoskodunk. Mindegyik�t�k�rt viselek felel�ss�get. Eddig, am�g szem�ly szerint valakiknek meg�g�rtem, azt mindig megtettem, azt hiszem. Most is meg fogom tenni. �pp ez�rt csak azt �g�rhetem, amit meg tudok majd a k�vetkez� egy �vben tenni nektek. Nem akarok azzal kiszabadulni ezekb�l, hogy �g�rek valami nagyot, azt�n majd elfelejtitek. Nem �gy van. Mindenkinek azt fogom �g�rni, amire felel�ss�ggel merek v�llalkozni. De mindenkinek megpr�b�lok helyet keresni ebben a nagy, bonyolult rendszerben. Ez�rt fogok arra k�rni sokakat, hogy ne akarjanak h�rom sz�ken �lni, el�g kett� sz�ken �lni, vagy egyen, mert aki sok sz�ken �l, az azt eredm�nyezi, hogy m�s meg egy sz�ken sem �lhet. Ugye �rtetek?

K�sz�n�m sz�pen.”.