A szak�rtelem m�tosza!

A mag�t kozervat�v-liber�lisnak tart� N�z�pont Int�zet nyilv�nos�gra hozta egy esetleges szak�rt�i korm�ny n�vsor�t. Nemcsak Orb�n Viktor javaslat�nak t�teles megt�mogat�s�r�l van sz�, hanem a magyar politik�ban r�g�ta l�tez�, �s a demokratikus politika legitimit�s�t gyeng�t� szak�rtelem-m�tosz �jabb feleleven�t�s�r�l is.

A jelenlegi helyzetben a szak�rt�i korm�ny gondolata Orb�n Viktort�l sz�rmazik, aki szeptember 19-�n nyilatkozott el�sz�r err�l az �tlet�r�l a sajt�nak . A k�vetkez�kben a szak�rt�i korm�ny a Fidesz kommunik�ci�j�nak l�nyeges eleme lett. Orb�n nyilatkozat�ra egy h�ttel a nemr�g l�trej�tt N�z�pont Int�zet adott ki egy potenci�lis korm�nyn�vsort, mintegy al�t�masztva Orb�n Viktor szavait.

A n�vsorban bal-�s jobboldali szem�lyis�gek is szerepelnek (k�zt�k Ferge Zsuzsa, Pozsgay Imre, Bihari Mih�ly, Bod P�ter �kos �s Sur�nyi Gy�rgy). Ezen t�l az int�zet feladatokat is meghat�rozott e korm�nynak, melyek azonban m�r k�zelebb �llnak a jelenlegi Fidesz-tematik�hoz, mint a korm�nyn�vsor. Szerint�k ennek a majdani korm�nynak a feladata lesz a "v�llalkoz�sok terheinek cs�kkent�se, a korm�ny int�zked�seinek visszavon�sa, valamint az aktu�lis k�lts�gvet�s fel�lvizsg�lata", illetve egyebek mellett a k�zbeszerz�si elj�r�s m�dos�t�sa, valamint az oktat�s, az eg�szs�g�gy, a k�zigazgat�s k�rd�seinek �tgondol�sa.

Mi�rt a szak�rt�i kabinet �tlete?

El�sz�r is a Fidesz javaslata abb�l a t�nyb�l k�vetkezik, hogy a magyar alkotm�nyos rendszerben korm�nyt �s korm�ny�bbs�get buktatni gyakorlatilag csak a korm�nyt�bbs�g tud. A k�zt�rsas�gi eln�k parlament-feloszlat�si joga sz�k (nagyon speci�lis esetekben fordulhat el�, ha az els� szem�lyi javaslatt�l sz�m�tott 40 napon bel�l nem siker�l minisztereln�k�t v�lasztani, vagy ha ugyanatt�l a korm�nyt�l a korm�nyt�bbs�g egy �ven bel�l n�gyszer vonja meg a bizalmat). A parlament ugyan feloszlathatja �nmag�t, de ez m�g sosem fordult el� Magyarorsz�gon, �s nem is val�sz�n�, hogy b�rmely korm�nyt�bbs�g kezdem�nyezn� ezt, hacsak nem az�rt, hogy felsz�ll� �gban meger�s�tse addigi t�bbs�g�t.

Egy korm�ny megbuktat�sa is hasonl� probl�m�t jelent a mindenkori ellenz�k sz�m�ra, mint a parlamenti t�bbs�g megbuktat�sa: az ugyanis vagy a korm�nyt�bbs�g akarat�hoz (a korm�ny r�sz�r�l a bizalmi k�rd�s felvet�s�hez, a parlamenti t�bbs�g r�sz�r�l pedig a konstrukt�v bizalmatlans�ghoz), vagy a minisztereln�k esetleges lemond�si sz�nd�k�hoz van k�tve. Ut�bbi eset fordult el� 2004-ben, amikor a korm�nyt�bbs�g �j minisztereln�kkel folytatta a korm�nyz�st. Az viszont k�nnyen bel�that�, hogy k�zjogi szempontb�l az ellenz�k lehet�s�gei v�gesek, gyakorlatilag nincsen alkotm�nyos lehet�s�ge a korm�ny megbuktat�s�ra.

A szak�rt�i kabinet �tlete teh�t egyr�szt k�vetkezik abb�l, hogy nincsen lehet�s�g a korm�ny megbuktat�s�ra, m�sr�szt meg kell jegyezni, hogy ha nincs is sok es�lye r�, a Fidesznek alapvet�en nem lenne �rdeke most korm�nyra ker�lni, hiszen nem nagyon tehetne m�st, mint folytatni a megkezdett megszor�t�sokat, ha nem is abban a form�ban, mint a jelenlegi kabinet, akkor m�s strukt�r�ban. Harmadr�szt sz�rmazhat a szak�rt�i kabinet �tlete abb�l is, hogy egy n�pszer�, az �llampolg�rok politikaellenes �rz�let�t megragad� javaslatr�l van sz�, amely nem csak a jelenlegi helyzetben, hanem �ltal�ban is sikeres a magyar politik�ban.

Szak�rtelem kontra politika

A szak�rt�kb�l �ll� korm�ny a III. k�zt�rsas�g politik�j�nak egyik nagy m�tosza, mely visszany�lik a rendszerv�lt�st korm�nyzati szempontb�l el�k�sz�t� reformkommunist�k �s a N�meth-korm�ny tev�kenys�g�hez. A nyolcvanas �vek k�zep�n-v�g�n a p�rtappar�tusban dolgoz� fiatal szakemberek, k�zgazd�szok egy r�sze szakmai alapon kezdte b�r�lni a rendszert, vagy �ppen bel�tni, hogy az tarthatatlan. Ez a szakmai tud�s legitim�ci�s b�zisk�nt is szolg�lt a k�s�bbiekben, �s – f�k�nt a szocialist�k korm�nyz�sai kapcs�n – gyakori politikai hivatkoz�si alap volt (Bokros Lajos csomagja, k�s�bbi javaslatai; Medgyessy P�ter, a reformk�zgazd�sz, akinek „nem a parlament az els� munkahelye”, de ide tartoznak S�rk�zy Tam�s k�zigazgat�si elk�pzel�sei is stb.).

A technokrata korm�nyz�s �s idel�gia kezdetben a baloldali korm�nyokra ink�bb volt jellemz�, m�g a jobboldal, �s f�k�nt az 1998-ban korm�nyra ker�l� Fidesz, a politika szf�r�j�nak els�rend�s�g�t, �s a politikai akarat fels�bbrend�s�g�t hirdette (ez a n�zetredszer tal�n n�mik�ppen v�ltozott az elm�lt �vekben). A baloldal technokr�ci�ja persze �sszef�gg az MSZP kilencvenes �vekbeli depolitiz�lts�gval is: a koherens baloldali ideol�gi�t nem hirdet� p�rt a szak�rtelem eszm�j�vel maradhatott v�g�l m�giscsak koherens �nmag�val.

A szak�rtelem m�tosza egy�rtelm�en politikaellenes eszme. F�k�nt Magyarorsz�gon, ahol a rendszerv�lt�s, illetve az a t�ny, hogy ez az �talakul�s nem felelt meg az �llampolg�ri elv�r�soknak, egy�bk�nt is er�s�tette a demokratikus politik�ban val� hit apad�s�t, a politikaellenes �rz�let er�s�d�s�t. A K�d�r-rendszer „b�k�j�hez” szokott t�rsadalom egy�bk�nt is gyanakv�an figyeli a „veszeked�”, „marakod�” p�rtokat, �m a szak�rtelem m�tosza, valamint az erre t�maszk�d� javaslatok egy�rtelm�en al� is t�masztj�k az �llampolg�rok �rz�seit. Szak�rt�i tud�sra, szak�rt�i korm�nyra hivatkozni azt az �zenetet k�ldi, hogy a politika val�ban k�ptelen megoldani egy adott orsz�g el�tt tornyosul� probl�m�kat, ezzel �tt�telesen �s hossz� t�von minden p�rt legitim�ci�j�t gyeng�ti, bele�rtve a javaslatot tev� p�rt�t �s politikus�t is.

(Amoba)